Adattárolás a felhőben

Jó pár éve még felvont szemöldökkel néztünk volna arra a kijelentésre, hogy egy vállalkozás fontos adatai nem feltétlenül a saját irodájában működő szerveren vagy a munkatársak számítógépein vannak. Ma a felhőalapú adattárolás, vagyis a cloud storage mindennapos megoldás, mégis akadnak körülötte félreértések.

A felhő nem egyszerűen azt jelenti, hogy „az adataink valaki más számítógépén vannak”. A cloud computing lényege, hogy hálózaton keresztül, igény szerint férhetünk hozzá megosztott informatikai erőforrásokhoz – például tárhelyhez, szerverkapacitáshoz, alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz –, amelyek rugalmasan bővíthetők vagy csökkenthetők.

A gyakorlatban ennek egyik legismertebb formája a cloud storage: a fájlokat és egyéb adatokat nem kizárólag a saját számítógépünk vagy helyi szerverünk tárolja, hanem egy távolról elérhető infrastruktúra. Hogy ez mennyire biztonságos, költséghatékony és rugalmas, az már a választott szolgáltatástól, annak beállításaitól és a vállalkozás saját működésétől is függ.

Mit jelent a felhőalapú szolgáltatás?

A felhőalapú szolgáltatás esetében a felhasználó hálózaton keresztül fér hozzá a szükséges informatikai erőforrásokhoz. Ezek között lehet tárhely, számítási kapacitás, adatbázis, hálózati infrastruktúra vagy maga a használt szoftver. A felhő egyik lényeges tulajdonsága az igény szerinti hozzáférés és a rugalmasság. Nem feltétlenül kell előre saját fizikai infrastruktúrát vásárolni a várható legnagyobb terhelés kiszolgálására. A megfelelő cloud szolgáltatás erőforrásai az igények változásával bővíthetők vagy csökkenthetők. Ez a szemlélet szorosan kapcsolódik ahhoz a nagyobb változáshoz is, amelyet a vállalkozások digitális transzformációja jelent: az adatok és üzleti folyamatok egyre kevésbé kötődnek egyetlen fizikai géphez vagy irodához.

Cloud storage és cloud computing: nem teljesen ugyanaz

A két fogalmat gyakran egymás szinonimájaként használjuk, pedig nem ugyanazt jelentik. A cloud computing, vagyis felhőalapú számítástechnika gyűjtőfogalom. Beletartozhat a tárhely mellett a számítási kapacitás, adatbázis, hálózat, alkalmazás és számos más informatikai szolgáltatás. A cloud storage, vagyis felhőalapú tárhely ennek egy konkrét területe: adatok tárolására és hálózaton keresztüli elérésére szolgál. Vagyis minden cloud storage felhőszolgáltatás, de nem minden felhőszolgáltatás cloud storage.

Hogyan működik az adattárolás a felhőben?

A felhasználó szempontjából a működés egyszerűnek tűnhet. Feltöltünk egy dokumentumot, képet vagy más adatot, majd később egy másik eszközről is hozzáférünk. A háttérben ennél összetettebb infrastruktúra dolgozik. Az adatokat a szolgáltató által üzemeltetett vagy bérelt szerver- és tárolórendszerek kezelik. A felhasználó jellemzően interneten vagy más hálózati kapcsolaton keresztül éri el a szolgáltatást, a szolgáltató pedig a választott konstrukciótól függően gondoskodik a fizikai infrastruktúra különböző rétegeiről.

Ez lényeges különbség a hagyományos helyi adattároláshoz képest. Ha egy vállalkozás saját szervert üzemeltet, neki kell foglalkoznia a hardverrel, annak kapacitásával, meghibásodásával és cseréjével, illetve az infrastruktúra megfelelő üzemeltetésével. Felhőszolgáltatásnál e feladatok egy része a szolgáltatóhoz kerül.

A felelősség azonban nem kerül át teljes egészében a felhőszolgáltatóhoz. A felhasználói fiókok, hozzáférési jogosultságok, az alkalmazások konfigurációja, az adatok kezelése és sok esetben a biztonsági mentés megfelelő kialakítása továbbra is részben vagy egészben az ügyfél feladata lehet. Hogy pontosan ki miért felel, az a használt szolgáltatási modelltől függ.

Miért előnyös a közös munka szempontjából?

Még mindig előfordul, hogy egy vállalkozás helyi gépen mentett Word- vagy Excel-fájlokkal dolgozik. Valaki elkészít egy dokumentumot, e-mailben elküldi, a címzett módosítja, átnevezi, majd továbbküldi. Néhány résztvevő után könnyen megjelennek az olyan fájlok, mint a kimutatas_uj.xlsx, kimutatas_uj2.xlsx és kimutatas_vegleges.xlsx. Innentől nem mindig egyszerű megállapítani, melyik az aktuális változat.

A felhőben tárolt és közösen kezelhető dokumentumok ezt a problémát jelentősen csökkenthetik. Ahelyett, hogy minden résztvevő saját példányt kapna, a munkatársak ugyanahhoz az online erőforráshoz férhetnek hozzá. A közös dokumentumszerkesztés ennél még tovább megy: megfelelő alkalmazás esetén többen dolgozhatnak ugyanazon dokumentumon, miközben a módosítások egy közös változatban jelennek meg. Ez azonban már nem pusztán adattárolási kérdés. A cloud storage biztosíthatja az adatok elérésének infrastruktúráját, míg az együttműködés funkcióit maga az alkalmazás biztosítja.

Publikus, privát és hibrid felhő

Az eredeti felosztás szerint beszélhetünk publikus és privát felhőről, de a gyakorlatban a hibrid modell is lényeges.

Publikus felhő

Publikus felhő esetében a szolgáltató olyan infrastruktúrát működtet, amelynek erőforrásait több ügyfél számára teszi elérhetővé. Ez nem azt jelenti, hogy az ügyfelek automatikusan hozzáférnek egymás adataihoz. A szolgáltatásnak logikailag el kell választania az egyes ügyfelek erőforrásait és adatait. A vállalkozásnak nem kell saját szerverparkot kiépítenie a szolgáltatás mögé, hanem a szolgáltató infrastruktúráját használja a választott konstrukció szerint.

Privát felhő

A privát felhő egy szervezet kizárólagos használatára kialakított felhőkörnyezet. Nem az a meghatározó, hogy egyetlen felhasználó használja, és nem is szükségszerű, hogy fizikailag a vállalkozás saját épületében legyen. A privát infrastruktúrát üzemeltetheti maga a szervezet vagy külső szolgáltató, és lehet saját telephelyen vagy külső adatközpontban is. Nagyobb kontrollt adhat az infrastruktúra és annak konfigurációja felett, cserébe az üzemeltetés, a méretezés és a költségek is eltérhetnek egy publikus felhőétől.

Hibrid felhő

A hibrid megoldás több különálló felhőkörnyezet – például privát és publikus infrastruktúra – összekapcsolására épül. Egy szervezet például bizonyos rendszereket vagy adatokat saját, kontrollált környezetében tarthat, miközben más szolgáltatásokhoz publikus cloud infrastruktúrát használ. A hibrid modell előnye éppen az lehet, hogy nem kell minden munkaterhelést ugyanabba a környezetbe helyezni. A megfelelő modell kiválasztását ezért nem az dönti el, hogy általánosságban melyik „jobb”, hanem az adatok érzékenysége, az alkalmazások műszaki követelményei, a rendelkezésre állási igények, az integrációk, az üzemeltetési kapacitás és a költségstruktúra.

A felhőalapú adattárolás előnyei

A cloud storage népszerűségének több gyakorlati oka van. Ezek közül a rugalmasság, a hozzáférhetőség és az infrastruktúra egyszerűbb bővíthetősége különösen sok vállalkozás számára jelent előnyt.

Hozzáférés több helyről

Megfelelő jogosultság és hálózati kapcsolat mellett a szükséges információk nem kizárólag az irodai számítógépről érhetők el. Ez megkönnyíti a távoli munkavégzést és a több telephelyen működő szervezetek együttműködését. Az adat azonban attól, hogy technikailag bárhonnan elérhető, még nem lehet bárki számára hozzáférhető. A jogosultságkezelés meghatározza, hogy mely felhasználó milyen információt olvashat vagy módosíthat.

Rugalmasan változtatható kapacitás

Helyi infrastruktúránál a tárhely növeléséhez új hardverre lehet szükség. Felhőben a kapacitás sok esetben jóval rugalmasabban változtatható. Ez a cloud computing egyik alapvető tulajdonságához, a skálázhatósághoz kapcsolódik. Ha növekszik az adatmennyiség vagy egy alkalmazás terhelése, az infrastruktúra erőforrásai megfelelő architektúra és szolgáltatás mellett bővíthetők.

Kevesebb saját infrastruktúra

Publikus cloud szolgáltatásnál nem feltétlenül szükséges saját fizikai szervereket vásárolni és üzemeltetni minden feladathoz. Ez csökkentheti a hardver beszerzésével és kezelésével kapcsolatos teendőket. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a felhő mindig olcsóbb. A költségek függhetnek például a tárolt adatmennyiségtől, az adatforgalomtól, a rendelkezésre állási követelményektől, a mentésektől és a választott szolgáltatásoktól. A felhő más költségmodellt kínál, nem garantáltan alacsonyabb számlát.

Könnyebb integráció más üzleti rendszerekkel

A felhőben tárolt adatok sok esetben más alkalmazásokkal is összekapcsolhatók. Egy felhőalapú ügyviteli rendszer például több üzleti folyamatot is egy közös online környezetben kezelhet. Nagyobb vállalatnál az adattárolás kapcsolódhat ERP-rendszerhez, míg az ügyféladatok kezelése egy CRM-rendszer része lehet. Ilyenkor az adattárolás már nem elszigetelt technikai feladat. Azt is meg kell tervezni, melyik rendszer mely adatért felel, hogyan történik az adatcsere, és hogyan kerülhető el, hogy ugyanaz az információ több helyen, egymástól eltérő állapotban létezzen.

A felhőben tárolt adat automatikusan biztonsági mentés is?

Nem. A felhőalapú adattárolás és a biztonsági mentés két külön fogalom.

Ez az egyik legfontosabb pontosítás a felhővel kapcsolatban. Attól, hogy egy fájl cloud storage-ban található, még nem biztos, hogy a vállalkozás helyreállítási igényeinek megfelelő biztonsági másolat is létezik róla.

Egyes szolgáltatások biztosítanak verziókövetést, redundáns adattárolást, törölt fájlok visszaállítását vagy külön backup funkciót. Ezek képességei és megőrzési ideje azonban szolgáltatásonként és előfizetésenként eltérhet. A redundancia ráadásul nem ugyanaz, mint a backup. Ha egy szolgáltatás több példányban tárolja ugyanazt az adatot, az segíthet egy hardverhiba vagy infrastruktúra-kiesés kezelésében. Ha viszont egy jogosult felhasználó véletlenül töröl egy fontos fájlt, vagy egy támadás az elérhető adatokat is érinti, önmagában a redundancia nem feltétlenül biztosít megfelelő visszaállítási lehetőséget.

Ezért üzleti adatoknál külön kell megtervezni, miről készül biztonsági mentés, milyen gyakran, meddig őrizzük meg, hol található a másolat, és hogyan lehet ténylegesen visszaállítani.

Biztonságos-e a cloud storage?

A kérdésre nem lehet pusztán igennel vagy nemmel válaszolni. A felhő használata önmagában nem teszi automatikusan biztonságossá vagy veszélyessé az adatokat. A biztonság megosztott felelősség a szolgáltató és az ügyfél között. Hogy a határ pontosan hol húzódik, attól is függ, milyen típusú cloud szolgáltatást használunk.

A szolgáltató jellemzően az általa üzemeltetett infrastruktúra bizonyos rétegeinek fizikai és technikai védelméért felel. Az ügyfélnek ugyanakkor továbbra is gondoskodnia kell többek között a megfelelő hozzáférésekről, felhasználói fiókokról, hitelesítésről és a saját alkalmazásainak, adatainak megfelelő kezeléséről. Egy cloud tárhely esetében ezért érdemes megvizsgálni például:

• hogyan történik a felhasználók hitelesítése;

• használható-e többtényezős hitelesítés;

• milyen részletesen szabályozhatók a jogosultságok;

• hogyan kezelhető egy távozó munkatárs hozzáférése;

• milyen titkosítási lehetőségeket biztosít a szolgáltatás;

• milyen naplózási és felügyeleti lehetőségek vannak;

• milyen adatmentési és visszaállítási funkciók érhetők el;

• milyen rendelkezésre állási feltételeket vállal a szolgáltató;

• hol tárolhatók fizikailag az adatok, ha ennek jogi vagy szerződéses jelentősége van.

Az adathalászat például felhőszolgáltatás használata mellett is létező veszély. Ha egy támadó megszerzi egy jogosult felhasználó belépési adatait, önmagában az, hogy az adatok professzionális adatközpontban találhatók, nem akadályozza meg a jogosulatlan hozzáférést.

Milyen hátrányai és kockázatai lehetnek?

A felhő sok problémát megoldhat, de új függőségeket is létrehoz.

Hálózati kapcsolat

Az online szolgáltatások használata hálózati kapcsolattól függ. Bár egyes alkalmazások rendelkeznek offline működéssel vagy helyi szinkronizációval, ezt nem szabad minden cloud szolgáltatásnál adottnak tekinteni. Ha egy üzletileg kritikus folyamat folyamatos elérést követel meg, már a tervezéskor át kell gondolni, mi történik internetkapcsolati probléma esetén.

Szolgáltatáskiesés

A nagy felhőszolgáltatások mögött komoly infrastruktúra működik, de 100%-os rendelkezésre állásra általánosságban nem lehet építeni. Nem csak tervezett karbantartás okozhat kiesést: hardver-, szoftver-, hálózati vagy konfigurációs hibák is előfordulhatnak. Üzletileg kritikus rendszer esetén ezért nem az a megfelelő kérdés, hogy „leállhat-e?”, hanem az, hogy mekkora kiesés elfogadható, és hogyan áll helyre a rendszer egy hiba után.

Szolgáltatótól való függés

Minél több adatot és funkciót építünk egy adott cloud szolgáltató saját technológiáira, annál nehezebb lehet később másik környezetbe költözni. Ezt gyakran vendor lock-innek, vagyis szolgáltatói függésnek nevezik. Egyszerű fájltárolásnál kisebb problémát jelenthet, összetett adatbázisoknál, alkalmazásoknál és speciális cloud szolgáltatásoknál azonban már a rendszer architektúráját is befolyásolhatja.

Költségek követése

A felhő rugalmasságának van egy másik oldala is: az egyszerűen bővíthető erőforrások költsége is növekedhet. Ezért nem elég azt vizsgálni, mennyibe kerül egy gigabájt tárhely. Számíthat az adatforgalom, a műveletek száma, a biztonsági mentés, a redundancia, a régiók használata, illetve az alkalmazások futtatásához szükséges további infrastruktúra is.

Cloud storage vagy saját szerver?

Nincs minden vállalkozás számára egyformán megfelelő válasz. Egy kisebb cég számára, amely elsősorban dokumentumokat szeretne biztonságosan megosztani és több helyről elérni, egy kész felhőalapú szolgáltatás jóval egyszerűbb lehet, mint saját szerver-infrastruktúra kiépítése és üzemeltetése. Összetettebb rendszernél viszont már más szempontok is megjelennek: speciális biztonsági követelmények, meglévő helyi rendszerekkel való integráció, adatelhelyezési követelmények, teljesítmény, rendelkezésre állás vagy egyedi üzleti folyamatok.

Ilyenkor a döntés nem feltétlenül két véglet – „mindent a felhőbe” vagy „mindent helyben” – között történik. A hibrid infrastruktúra lehetővé teszi, hogy az egyes rendszerelemeket eltérő környezetben működtessük. Ha pedig a cloud infrastruktúra egy saját üzleti alkalmazás alapját adja, már az egyedi szoftverfejlesztés tervezésekor célszerű dönteni arról, hogyan történjen az adattárolás, a mentés, a jogosultságkezelés és a rendszer későbbi skálázása.

Mire figyelj felhőalapú adattárolás választásakor?

A szolgáltatás kiválasztását érdemes a saját üzleti igényekből kiindulva elvégezni, nem pusztán a tárhely mérete vagy az előfizetés ára alapján. Más megoldásra lehet szüksége annak a vállalkozásnak, amely néhány közösen használt dokumentumot tárol, és másra annak, amely egy üzletileg kritikus alkalmazás teljes adatállományát szeretné cloud infrastruktúrára építeni.

A döntésnél érdemes végiggondolni az adatok érzékenységét, a hozzáférési és jogosultsági igényeket, a mentési és visszaállítási követelményeket, a várható adatmennyiséget, a skálázhatóságot, az integrációkat, a rendelkezésre állást és a hosszabb távú költségeket.

A felhő valódi előnye nem egyszerűen az, hogy az adataink egy távoli szerveren vannak. A cloud storage akkor ad üzleti értéket, ha a megfelelő szolgáltatási modellhez jól megtervezett jogosultságkezelés, adatbiztonság, mentési stratégia és működési folyamatok társulnak.

Így az adattárolás kevésbé kötődik egyetlen fizikai géphez, a kapacitás rugalmasabban alakítható, az információk több helyről elérhetők, és a vállalkozásnak nem feltétlenül kell minden szükséges infrastruktúrát saját maga kiépítenie és üzemeltetnie. A felhő azonban nem helyettesíti a tudatos informatikai tervezést – inkább új lehetőségeket ad hozzá.