Felhasználói élmény (UX): Miért fontos és hogyan javítható?

Egy weboldal lehet modern, látványos és technikailag is jól összerakott, mégsem biztos, hogy eléri a célját. Ha a látogatók nem találják meg gyorsan, amit keresnek, vagy néhány kattintás után elveszítik a türelmüket, akkor jó eséllyel továbbállnak.

Ezért beszélünk egyre többet a felhasználói élményről, vagyis a UX-ről (User Experience). A UX nem egy külön funkció vagy egy újabb trend, hanem azt írja le, milyen érzés használni egy weboldalt. Könnyű eligazodni rajta? Gyorsan megvannak a fontos információk? Egyértelmű, hogy mi a következő lépés?

Ha ezekre a kérdésekre igen a válasz, az nemcsak a látogatóknak jó. Nagyobb eséllyel lesz belőlük érdeklődő vagy ügyfél is. Ebben a cikkben megnézzük, mit jelent valójában a felhasználói élmény, miben különbözik a UI-tól, és milyen szempontokra érdemes figyelni egy weboldal tervezése vagy fejlesztése során.

Mi az a felhasználói élmény (UX)?

A felhasználói élmény, vagy röviden UX, mindazt magában foglalja, amit egy látogató a weboldal használata közben megtapasztal. Nem egyetlen elemről beszélünk, hanem a teljes folyamatról, az első megnyitástól egészen addig, amíg ajánlatot kér, vásárol vagy bezárja az oldalt.

Erre egy egyszerű példa egy hétköznapi bevásárlás. Képzelj el egy üzletet, ahol könnyű eligazodni, minden jól ki van táblázva, gyors a fizetés, és néhány perc alatt végzel. Valószínűleg legközelebb is szívesen visszamész. Most képzelj el egy másik üzletet, ahol keresni kell a termékeket, nem egyértelmű az útvonal, hosszú a sor a pénztárnál, és a fizetés is körülményes. Hiába ugyanaz a kínálat, az élmény teljesen más lesz. Egy weboldal pontosan ugyanígy működik.

A látogató nem azt figyeli, hogy milyen betűtípust használtunk, vagy hány órát töltöttünk a dizájn kidolgozásával. Azt érzékeli, hogy gyorsan megtalálta-e, amit keresett, egyszerű volt-e használni az oldalt, és gond nélkül végig tudott-e menni azon a folyamaton, amiért érkezett.

Ezért a UX sokkal többet jelent egy jól kinéző felületnél. Ide tartozik például az oldal felépítése, a navigáció, a tartalom elrendezése, az olvashatóság, a mobilos használhatóság vagy akár a betöltési sebesség is. Ezek külön-külön talán apróságnak tűnnek, együtt viszont meghatározzák, hogy milyen élménnyel távozik a felhasználó.

A jól sikerült UX egyik ismertetőjele, hogy szinte észrevétlen marad. Nem kell gondolkodni rajta, nem kell keresgélni, és nem merül fel az a kérdés, hogy "most merre tovább?". Minden természetesen következik egymásból.

Persze nincs olyan weboldal, amely minden felhasználónak ugyanúgy tökéletes lenne. Egy webáruház, egy ügyfélportál vagy egy szolgáltató cég oldala egészen más feladatot lát el. A közös cél viszont minden esetben ugyanaz: minél egyszerűbbé tenni a látogató útját az első kattintástól a kapcsolatfelvételig vagy a vásárlásig.

UX és UI – mi a különbség?

A UX és a UI fogalmát sokszor egymás helyett használják, pedig nem ugyanazt jelentik.

A UX (User Experience) azt vizsgálja, hogy mennyire egyszerű és logikus egy weboldal használata. Ide tartozik például a navigáció, az oldal felépítése, a felhasználói útvonalak megtervezése vagy az, hogy milyen könnyen lehet elvégezni egy adott feladatot.

A UI (User Interface) ezzel szemben a felület vizuális megjelenéséért felel. Ide sorolhatók a színek, a gombok, az ikonok, a tipográfia és minden olyan grafikai elem, amellyel a felhasználó közvetlenül találkozik.

Egy egyszerű hasonlattal élve: a UX olyan, mint egy jól megtervezett útvonal, a UI pedig az út menti táblák és a környezet. Lehet gyönyörű a látvány, ha közben rossz irányba vezet az út. Ugyanígy egy logikusan felépített rendszer is veszít az értékéből, ha a felület zavaros vagy nehezen használható.

A gyakorlatban a két terület mindig együtt dolgozik. Egy jó dizájn támogatja a használhatóságot, a jól átgondolt UX pedig segít abban, hogy a felület valóban kényelmes legyen a látogatók számára. A cél nem az, hogy a weboldal lenyűgözze a felhasználót. Sokkal inkább az, hogy ne kelljen rajta gondolkodnia. Ha minden magától értetődően működik, akkor a UX és a UI is jól végezte a dolgát.

Miért fontos a felhasználói élmény?

A felhasználói élmény hatását sokan alábecsülik. Könnyű azt gondolni, hogy csak arról szól, mennyire egyszerű használni egy weboldalt, pedig ennél jóval nagyobb szerepe van. Gyakran ezen múlik, hogy egy látogató néhány perc után bezárja az oldalt, vagy végül kapcsolatba lép a vállalkozással.

Gondolj bele, hogyan keresel szolgáltatást az interneten. Megnyitsz több weboldalt egymás után, és szinte azonnal kialakul egy benyomásod. Nem tudatosan figyeled a dizájnt vagy a gombok színét. Inkább azt érzed, hogy könnyű-e használni az oldalt, gyorsan megtalálod-e a választ a kérdéseidre, és egyértelmű-e, merre érdemes továbbhaladni.

Éppen ezért egy látványos weboldal önmagában még nem jelent jó felhasználói élményt. Ugyanígy egy visszafogottabb megjelenésű oldal is lehet rendkívül hatékony, ha logikusan épül fel és nem akadályozza a látogatót a célja elérésében.

A jól megtervezett UX egyik legnagyobb előnye, hogy csökkenti a bizonytalanságot. A felhasználónak nem kell találgatnia, hol találja az árakat, hogyan kérhet ajánlatot vagy melyik gombra kell kattintania. Minden a megfelelő helyen van, és természetesnek hat.

A felhasználói élmény közvetve a keresőoptimalizálásra is hatással lehet. Ha egy weboldal gyors, átlátható és kellemes használni, a látogatók általában több időt töltenek rajta, és kisebb eséllyel hagyják el néhány másodperc után. Ezek olyan viselkedési minták, amelyek hosszabb távon a weboldal teljesítményében is megjelenhetnek.

A saját projektjeink során azt látjuk, hogy nem mindig egy teljes redesign hozza a legnagyobb változást. Sokszor egy egyszerűbb navigáció, egy átláthatóbb ajánlatkérő űrlap vagy egy jobban elhelyezett kapcsolatfelvételi gomb is érezhetően javítja a konverziót.

Milyen egy jó felhasználói élmény?

Nincs olyan sablon, amely minden weboldalra egyformán működne. Egy webáruházban más feladatokat kell gyorsan elvégezni, mint egy ügyvédi iroda vagy egy szoftverfejlesztő cég honlapján. Ennek ellenére vannak olyan alapelvek, amelyek szinte minden projektben ugyanúgy fontosak.

Az egyik ilyen az egyszerűség. Ez nem azt jelenti, hogy egy weboldalnak kevés funkcióval kell rendelkeznie, hanem azt, hogy a látogatónak ne kelljen feleslegesen gondolkodnia. Ha egy információ néhány kattintással elérhető, akkor nincs értelme bonyolult útvonalakat kialakítani hozzá.

Ugyanez igaz a navigációra is. Egy jól felépített menürendszer szinte észrevétlenül vezeti végig a felhasználót. Nem kell keresgélni a szolgáltatásokat, az árakat vagy az elérhetőségeket, mert minden ott van, ahol ösztönösen számít rá.

A sebességről már korábban is szó volt, de UX szempontból sem lehet elmenni mellette. A felhasználók ma már azonnali reakciókat várnak el. Ha egy oldal lassan töltődik be vagy akadozik, könnyen elveszítheti a látogatók figyelmét, még akkor is, ha egyébként jó a tartalma.

Ugyanilyen természetes elvárás lett a mobilos használhatóság. A felhasználók nem külön mobilos vagy asztali élményt keresnek, hanem egyszerűen azt várják, hogy az oldal minden eszközön ugyanúgy működjön.

A tartalom megjelenítése is sokat számít. Egy hosszú, tagolatlan szöveg vagy egy rosszul megválasztott betűméret könnyen elveszi a kedvet az olvasástól. Ezzel szemben egy jól szerkesztett oldal sokkal könnyebben áttekinthető, még akkor is, ha ugyanannyi információt tartalmaz.

Végül ott vannak a cselekvésre ösztönző elemek, amelyek segítenek a látogatónak továbblépni. Nem feltétlenül kell harsánynak vagy túlméretezettnek lenniük, de jól láthatónak és egyértelműnek igen. Ha valaki már eldöntötte, hogy ajánlatot kér vagy kapcsolatba lép a céggel, ezt néhány másodperc alatt meg kell tudnia tenni.

Összességében egy jó felhasználói élmény ritkán látványos. Éppen ez benne a jó. A látogató nem a felületet elemzi, hanem egyszerűen használja az oldalt, gyorsan eléri a célját, és pozitív benyomással távozik. Ez az a pont, ahol a jól átgondolt UX valóban értéket teremt.

A UX tervezés folyamata

Sokan úgy gondolják, hogy a UX tervezés ott kezdődik, amikor elkészülnek az első látványtervek. A valóságban azonban ennél jóval korábban indul. Először azt kell megérteni, kik fogják használni a weboldalt, és miért érkeznek rá. Más elvárásokkal böngészik valaki, aki gyorsan szeretne ajánlatot kérni, mint az, aki egy webáruházban keres termékeket. Ha ezeket a különbségeket már a tervezés elején figyelembe vesszük, később sok felesleges módosítástól kímélhetjük meg magunkat.

A következő lépés a felhasználói útvonalak átgondolása. Végignézzük, milyen úton jut el a látogató az első kattintástól addig a pontig, ahol kapcsolatba lép a vállalkozással, időpontot foglal vagy lead egy rendelést. Ilyenkor sokszor olyan kérdések is előkerülnek, amelyek elsőre magától értetődőnek tűnnek, mégis sokat számítanak. Elég egyértelmű a menü? Könnyen megtalálható az ajánlatkérés? Nem kérünk túl sok adatot?

Ha ez az alap már összeállt, elkészül a wireframe, vagyis a weboldal szerkezeti terve. Ezt érdemes inkább egy vázlatnak tekinteni, mint dizájntervnek. A célja nem az, hogy jól nézzen ki, hanem hogy megmutassa, milyen logika szerint épül fel az oldal, és hogyan vezeti végig a látogatót.

Csak ezután következik a vizuális tervezés. Ilyenkor kap végleges formát a megjelenés, de a dizájn továbbra is a használhatóságot szolgálja, nem fordítva. Egy jól sikerült felület nem vonja el a figyelmet a tartalomról, hanem segíti a felhasználót abban, hogy gyorsan megtalálja, amit keres.

Amikor a fejlesztés elkészül, a UX munka még nem ér véget. Érdemes valódi felhasználókkal is kipróbáltatni az oldalt, mert ilyenkor derülnek ki azok az apró részletek, amelyeket a fejlesztők vagy a tervezők már nem vesznek észre. Egyszerűen azért, mert túl jól ismerik a rendszert.

A felhasználói élmény folyamatosan fejleszthető. A statisztikák, a felhasználói visszajelzések és a viselkedési adatok rendszeresen megmutatják, hol lehet még egyszerűbbé vagy hatékonyabbá tenni a weboldalt.

Gyakori UX hibák

A legtöbb UX probléma első ránézésre nem is tűnik hibának. A weboldal működik, minden oldal betöltődik, mégis kevés az ajánlatkérés vagy sokan félbehagyják a vásárlást. Ilyenkor általában nem technikai hibát kell keresni, hanem azt, hol akad el a felhasználó.

Az egyik leggyakoribb probléma a túlzsúfolt kezdőlap. Sok vállalkozás szeretne már az első képernyőn minden fontos információt megmutatni, ettől viszont az oldal könnyen áttekinthetetlenné válik. A látogató ilyenkor nem tudja, mire figyeljen, ezért gyakran inkább tovább keres.

Szintén sok gondot okoz a bonyolult navigáció. Ha több kattintás kell egy alapvető információ megtalálásához, vagy a menüpontok elnevezése nem egyértelmű, a felhasználó könnyen elveszíti a türelmét.

A kapcsolatfelvételi folyamat is gyakran túl nehézkes. Előfordul, hogy az ajánlatkérő gomb alig látható, vagy az űrlap olyan adatokat is bekér, amelyekre valójában nincs szükség. Minden plusz mező vagy felesleges lépés növeli annak az esélyét, hogy a látogató megszakítja a folyamatot.

A lassú működésről már korábban is volt szó, de UX szempontból sem lehet eléggé hangsúlyozni. A felhasználó nem azt érzékeli, hogy túl nagyok a képek vagy nem megfelelő a kód optimalizálása. Egyszerűen csak azt látja, hogy várnia kell. Ez pedig sokszor elég ahhoz, hogy bezárja az oldalt.

A saját projektjeinkben gyakran találkozunk egy másik problémával is. A fejlesztők és a megrendelők már kívülről ismerik a weboldalt, ezért sok minden számukra teljesen egyértelmű. Egy új látogatónak viszont nem biztos, hogy az. Éppen ezért érdemes időnként olyan emberrel is kipróbáltatni az oldalt, aki most találkozik vele először.

A legtöbb UX hiba nem egyetlen nagy problémából áll össze. Apró kényelmetlenségek sorozata, amelyek külön-külön talán fel sem tűnnek, együtt viszont jelentősen rontják a felhasználói élményt.

Hogyan javítható a felhasználói élmény?

Sokan azt gondolják, hogy ha egy weboldal nem teljesít jól, akkor csak egy teljes újratervezés jelenthet megoldást. A tapasztalatunk viszont az, hogy legtöbbször nem erre van szükség. Néhány átgondolt módosítás is képes érezhetően javítani a használhatóságot és ezzel együtt a konverziót.

Az első lépés mindig az, hogy megértsük, hogyan viselkednek a látogatók a weboldalon. Nem abból érdemes kiindulni, ahogyan mi elképzeltük a működését, hanem abból, amit a felhasználók valóban csinálnak. Hol kattintanak? Melyik oldalon hagyják abba a böngészést? Melyik ponton bizonytalanodnak el?

Ebben sokat segítenek a webanalitikai adatok és a felhasználói viselkedést elemző eszközök. Egy hőtérképből például néhány perc alatt kiderülhet, hogy egy fontos gomb szinte észrevétlen marad, vagy éppen egy olyan elemre próbálnak kattintani a látogatók, amely valójában nem is interaktív.

Az adatok mellett érdemes valódi embereket is megfigyelni használat közben. Nem kell bonyolult tesztekre gondolni. Sokszor már az is rengeteget elárul, ha megkérünk valakit, aki még nem járt az oldalon, hogy kérjen ajánlatot vagy találjon meg egy adott információt. Meglepően gyakran olyan problémák derülnek ki ilyenkor, amelyek felett a fejlesztők már rég elsiklottak.

Hasznos módszer az A/B tesztelés is. Ilyenkor ugyanannak az oldalnak két változata fut egyszerre, és a valódi felhasználók viselkedése alapján derül ki, melyik működik jobban. Néha egy új gombszöveg, egy másik sorrendben megjelenő tartalom vagy egy egyszerűbb kapcsolatfelvételi blokk is mérhető javulást hozhat.

Persze nem minden új ötlet jelent automatikusan jobb felhasználói élményt. Egy látványos trend vagy dizájnelem könnyen lehet, hogy jól mutat egy bemutatón, de a gyakorlatban inkább zavarja a látogatót. Érdemes mindig adatokra és valódi felhasználói visszajelzésekre támaszkodni, nem megérzésekre.

A jó UX nem egy egyszeri projekt, hanem egy folyamatos fejlesztési folyamat. Ahogy változnak a felhasználói szokások vagy a vállalkozás igényei, úgy érdemes időről időre felülvizsgálni a weboldalt, és finomítani rajta.

Milyen eszközök segítik a UX elemzését?

A felhasználói élmény javításához ma már számos olyan eszköz áll rendelkezésre, amelyek megmutatják, hogyan használják a látogatók a weboldalt. Ezek önmagukban még nem oldják meg a problémákat, de segítenek objektív képet kapni arról, mi működik jól, és min érdemes változtatni.

Az egyik legismertebb megoldás a Google Analytics 4. Segítségével látható, honnan érkeznek a látogatók, mely oldalakat nézik meg, mennyi időt töltenek ott, illetve hol hagyják el a weboldalt. Ezekből az adatokból sokszor már jól kirajzolódik, hogy melyik folyamat működik gördülékenyen, és hol veszíthetünk el érdeklődőket.

Ha részletesebben szeretnénk megérteni a felhasználók viselkedését, érdemes hőtérképes megoldásokat is használni. A Microsoft Clarity vagy a Hotjar megmutatja, hová kattintanak a látogatók, meddig görgetnek le egy oldalon, sőt munkamenet-felvételek segítségével azt is vissza lehet nézni, hogyan navigálnak a felületen. Ezek az információk sokszor többet mondanak, mint bármilyen statisztika.

A tervezési szakaszban gyakran használunk Figmát is. Ennek segítségével már a fejlesztés előtt elkészíthetők a felületek és a kattintható prototípusok, így a használhatósági problémák jelentős része még azelőtt kiderülhet, hogy elkezdődne a programozás.

A technikai teljesítmény vizsgálatához jól használható a Google Lighthouse és a PageSpeed Insights. Ezek elsősorban a betöltési sebességet, a teljesítményt és más technikai tényezőket elemzik. Bár nem kizárólag UX eszközök, a jelentéseikből könnyen felismerhetők azok a problémák, amelyek a felhasználói élményt is rontják.

Fontos azonban, hogy egyik eszköz sem ad kész megoldásokat. Az adatok önmagukban csak számok. A valódi érték abból születik, ha ezeket a felhasználók viselkedésével, a projekt céljaival és a szakmai tapasztalattal együtt értelmezzük. Ettől lesz egy elemzésből valóban hasznos fejlesztési terv, nem pedig egy hosszú statisztikai jelentés.

Mikor érdemes UX auditot végezni?

UX auditra nem csak akkor van szükség, amikor már látványosan baj van a weboldallal. Sőt, sokkal jobb előbb ránézni a felhasználói útvonalakra, mint később egy kész rendszert javítgatni.

Új weboldal tervezésekor például már az elején érdemes átgondolni, hogyan jut el a látogató az első megnyitástól az ajánlatkérésig, vásárlásig vagy kapcsolatfelvételig. Ilyenkor még könnyű módosítani a szerkezeten. Később ugyanez már fejlesztési időt, plusz költséget és sok felesleges kört jelenthet.

Meglévő weboldalnál általában akkor kerül elő az audit, amikor az eredmények nem úgy alakulnak, ahogy kellene. Van forgalom, mégis kevés az ajánlatkérés. Sokan kosárba tesznek termékeket, de nem vásárolnak. Vagy a látogatók sok időt töltenek az oldalon, mégsem lépnek tovább. Ezek mögött nem mindig technikai hiba áll. Gyakran egyszerűen arról van szó, hogy valahol megtörik a felhasználói út.

Redesign előtt különösen hasznos egy UX audit. Ilyenkor nem érzésre kell eldönteni, mit érdemes megtartani és mit kell újragondolni. Az adatok, a hőtérképek, a kattintási minták és a felhasználói visszajelzések sokkal tisztább képet adnak.

Új funkció bevezetése előtt is érdemes megállni egy pillanatra. Egy időpontfoglaló, ügyfélportál vagy webáruházi fejlesztés könnyen megváltoztatja a látogatók útvonalát. Ha ezt előre átgondoljuk, kisebb az esélye annak, hogy az új funkció jól működik ugyan, de nehezen használható.

A UX auditra érdemes úgy tekinteni, mint egy állapotfelmérésre. Nem kell minden hónapban elvégezni, de időnként hasznos megnézni, hogy az oldal valóban úgy működik-e, ahogy a felhasználók elvárják.

Miért érdemes UX szakemberrel dolgozni?

Egy weboldalt ma már viszonylag könnyű összerakni. Vannak sablonok, weboldalépítők, kész rendszerek. Ettől még nem biztos, hogy az oldal jól is fog működni üzleti szempontból. A UX szakember nem csak azt nézi, hogy szép-e a felület. Inkább azt vizsgálja, hogyan gondolkodik egy új látogató, milyen kérdései vannak, milyen információra van szüksége, és hol akadhat el.

Ez azért fontos, mert aki régóta dolgozik egy projekten, már túl jól ismeri az oldalt. Neki egyértelmű, hol van az ajánlatkérés, mit jelent egy menüpont, vagy miért így épül fel egy folyamat. Egy új látogatónak viszont ezek nem feltétlenül világosak.

Egy UX szakember kívülálló szemmel nézi végig a rendszert. Sokszor olyan apróságokat vesz észre, amelyek mellett a csapat már rég elsétál. Nem mindig nagy átalakításokról van szó. Néha egy rövidebb űrlap, egy jobban megfogalmazott gombszöveg vagy egy tisztább menü is sokat javít. A UX munka a fejlesztésnek is jót tesz. Ha a problémás pontok már a tervezés során kiderülnek, kevesebb lesz az utólagos javítás, kevesebb a félreértés, és gyorsabban lehet haladni.

A cél egyszerű: olyan weboldalt készíteni, amely nemcsak jól néz ki, hanem könnyű használni, érthető, és támogatja az üzleti célokat. A felhasználói élmény nem egy különálló extra a webfejlesztésben. Inkább egy szemlélet, amely végigkíséri a teljes folyamatot: a tervezést, a fejlesztést, a tesztelést és a későbbi finomhangolást is. Egy jól átgondolt UX segít abban, hogy a látogatók gyorsan eligazodjanak az oldalon, megtalálják a fontos információkat, és természetes módon jussanak el a következő lépésig. Ez lehet ajánlatkérés, vásárlás, időpontfoglalás vagy kapcsolatfelvétel. Ha a felhasználók szempontjai ugyanakkora figyelmet kapnak, mint a dizájn és a technikai megvalósítás, akkor a végeredmény nemcsak egy szép weboldal lesz. Hanem egy olyan felület, amelyet jó használni, és amely valóban segíti a vállalkozás működését.

Gyakran ismételt kérdések

Mit jelent pontosan a felhasználói élmény (UX)?

A felhasználói élmény azt mutatja meg, milyen érzés egy weboldalt vagy alkalmazást használni. Ide tartozik a navigáció, az oldal felépítése, a sebesség, a mobilos működés és az is, hogy a látogató mennyire egyszerűen tudja elvégezni azt, amiért érkezett.

Mi a különbség a UX és a UI között?

A UX a használati élményről szól, a UI pedig a felület vizuális megjelenéséről. Röviden: a UX azt tervezi meg, hogyan működjön az oldal, a UI pedig azt, hogyan jelenjen meg. A kettő együtt ad jó eredményt.

Miért fontos a felhasználói élmény egy weboldalon?

Azért, mert a látogatók gyors és egyszerű megoldást keresnek. Ha az oldal logikus, átlátható és könnyen használható, nagyobb eséllyel kérnek ajánlatot, vásárolnak vagy lépnek kapcsolatba a céggel.

Befolyásolja a UX a Google helyezéseit?

Közvetlenül nem a UX mint fogalom rangsorol, de sok hozzá kapcsolódó tényező igen. Ilyen például a mobilbarát kialakítás, a betöltési sebesség, az átlátható szerkezet és a technikai teljesítmény.

Milyen eszközökkel lehet elemezni a felhasználói élményt?

Gyakran használt eszköz a Google Analytics 4, a Microsoft Clarity, a Hotjar, a Google Lighthouse és a PageSpeed Insights. Ezek megmutatják, hogyan használják a látogatók az oldalt, hol akadnak el, és milyen technikai problémák ronthatják az élményt.

Mikor érdemes UX auditot készíteni?

Akkor, ha az oldal nem hozza a várt eredményeket, vagy nagyobb fejlesztés előtt áll. Redesign, új funkció bevezetése, alacsony konverzió vagy sok félbehagyott vásárlás esetén különösen hasznos lehet.

Minden weboldalnak szüksége van UX tervezésre?

Igen, de nem minden projektnek ugyanolyan mélységben. Egy kisebb bemutatkozó oldalnál elég lehet az alapelveket jól alkalmazni, míg egy webáruház vagy ügyfélportál már komolyabb UX tervezést igényel.

A UX csak nagy cégeknek fontos?

Nem. Egy kisebb vállalkozásnál sokszor még fontosabb, hogy a látogató gyorsan megtalálja az információkat és könnyen kapcsolatba tudjon lépni. A jó UX nem a cég méretétől függ, hanem attól, mennyire egyszerű használni az oldalt.